Szováta Város Önkormányzata
Válasszon nyelvet:
Szováta Város Önkormányzata
Szováta város weboldala
Főút 155. szám, 545500, Szováta +40 265 570 218 sovata@cjmures.ro

POLGÁRMESTERI HIVATAL

HELYI TANÁCS

SZOVÁTA VÁROS

ONLINE SZOLGÁLTATÁSOK

A MEDVE-TÓ KÖRÜLI VÉDETT TERÜLET

KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK

VÁROSI ÚJSÁG

TURISZTIKA

HASZNOS LINKEK

SZOVÁTA TERKEP


Általános bemutató

A város fekvése

Szováta, az európai hírű üdülőváros, Maros megye keleti határán, a megyeszékhely Marosvásárhelytől 60 km-re fekszik. Vasúton és műúton is megközelíthető, Marosvásárhely felől az E60-as illetve 13A műutakon, vasúton az 1906-ban Parajdig kiépített vonalon lehet Balázsfalvától Dicsőszentmárton és Edőszentgyörgy érintésével Szovátára jutni.

Domborzata

Szováta a Keleti-Kárpátok vulkánikus vonulatához tartozó Görgényi–havasok Nyugati lábainál, a Mezőhavas (1777 m) alatti kis kontakt medencében, a tengerszint felett 436-610 m magasan terül el. Domborzatát egy kis medence és az azt körülölelő, erdőkkel borított festői szépségű hegyek, dombok alkotják. A szovátai medencét Keleten a Kápolnás-hegy (715 m), Délen a Siklódkő (1028 m), Nyugaton a Bekecs (1078 m), Észak, Észak-Keleten a Kopac (651 m) és Cseresznyés (956 m) hegyek koszorúja övezi.

Ezek egy része a Mezőhavas előhegyeihez tartozik. Nem mindennapi látvány a Görgényi–havasok 5-6 km átmérőjű kalderája (katlanszerű, sekély bemélyedése, kiszélesedett krátere), amelyet az erózió felszabdalt, és ma csodaszép hegycsúcsok veszik körül : Nagy-Mezőhavas (1777 m), Kis-Mezőhavas(1733 m), Nagyág–tető (1723 m), Tyúkos (1680 m), Tatárka (Tatárkő 1690 m). Felejthetelen látvány a kaldera alján csobogó Székely–patak is.

A Mezőhavasról a Szovátai-medence felé haladva a látogató festői szépségű tájakban, erdős hegyekben gyönyörködhet. Szováta vize völgyét övezi Felső–Kaca vagy Havas-Kaca (1275 m ), Alsó-Kaca ( 1025 m) és a Cseresznyéshegy (956m), májusban virágzó vadcseresznyefákkal.

Lennebb a Szakadár-bérc (815m), végül Kopac (553-651m) tájai láthatók. A Sebes völgyének vidékén csodaszép eróziós andezit formáció, az Asztal-kő (1596m), lennebb a Cserepes–kő(1519m) látható, a Dürgőházzal és az Ezüst–forrással. Tovább haladva a Tekeres ( Tekerős) Juhod és a Hideg-Juhod völgyében István–bércének (1390m) szépségét csodálhatjuk. A Bekecs-csúcsa (1078 m) alatt a történelmi nevezetességű Veszélymező húzódik, majd a Rozsdás hegy (1008 m) és a Rostád éle (885 m) vezet le a Szovátai-medencébe.

A Siklódkő (1028m) alját a Kis –Küküllőt kisérő Vízerdeje teszi széppé, sok ritka növénnyel, kedves tavaszi virággal. A Kápolnás hegy (715m) Déli nyúlványa, a Nyugati oldalán levő fekete fenyővel borított Tyúkász domb(569m). A Szovátai medence a pliocén és a pleisztocén időszakban kezdett kialakulni, ebben a folyamatban nagy szerepet játszott a folyóvízi erózió.

Vízrajza

Szováta vízhálózatát a bővizű sós források, a Görgényi havasokhoz tartozó hegyekből eredő folyóvizek és a csodálatosan szép dolina tavak alkotják.

A Parajd környékén fellelhető 129 sós forrás közül 40 a szovátai Sósárokban található. E forrásoknak értékes hatóanyagokban gazdag vize teljesen kihasználatlan. A szovátai patakok, folyócskák a Kis-Küküllő felső folyásának a vízgyűjtő területéhez tartoznak. A Kis–Küküllő nagy ágának a forrása a Bucsin tető(1287m) közelében, a műút mellett található.

A város három legjelentősebb folyóvize : a Mezőhavasból eredő, mintegy 30 km hosszú Szováta vize, a 18 km hosszú Sebes-pataka és a 17 km hosszú Juhod patak, mindezek Szováta Déli határrészén ömlenek a Kis-Küküllőbe.

Említésre méltók a Kőrös-Toplita és Aranybánya patakok, amelyek kulcsszerepet játszottak úgy a Medve-tó mint a heliotermia jelenségének kialakulásában.

Szováta ma létező sós tavai : Medve tó, Mogyorósi tó, Fekete tó, Rigó tó, Vörös és Zöld tavak. Édesvizű tó a Medve tó szomszédságában található Piroska tó, amelyben halak is élnek. Az egykor jelentős méretű Kígyós tó medre mára feltelt és maga a tó elmocsarasodott.

Éghajlat

Szováta éghajlata mérsékelten szárazföldi, rendkívül kedvező mikroklímával. A kiterjedt erdőségek jótékony hatása érezhető – az oxigénben és negatív ionokban gazdag, gyantás, enyhén sós levegő a beteg emberek valóságos szanatóriuma, de a csupán pihenést, üdülést keresőket is felfrissíti, felélénkíti. Az erdő mindezek mellett az árvizek megelőzésének, a talajvíz megőrzésének, a csapadék egyenletes eloszlatásának is kitűnő közege. A napsütéses órák száma 1600-1850, míg a csapadék évi mennyisége 730-750mm. Az évi középhőmérséklet +8,2 0C, Augusztus és Január a legmelegebb illetve leghidegebb hónapok.

Szováta a szélcsendes településekhez tartozik, a szeles napok száma viszonylag kevés (átlagosan 113 ) a szovátai medencét körülvevő erdős hegyeknek köszönhetően. Az uralkodó szél Nyugat, Délnyugati irányú, 35 km/óra illetve ennél nagyobb erősségű szél ritkán, legfennebb kilenc-tíz napon át érezhető.

Lakosság

A Maros megyei Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010 július 1-én Szováta lakossága 9880 fő volt, ebből 25%-ot tett ki a 0-19 év közötti lakosok száma, 58% a munkaképes korú lakosság aránya, 17% a nyugdíjas korúak aránya.

A település etnikai összetétele a 2002-es népszámlálás adatai szerint : a lakosság 90,1 % -a magyar, 7,82 % román, a fennmaradó 2,08 % roma nemzetiségű.

A POLGÁRMESTER ÜZENETE

Szovátát talán nem lehet röviden bemutatni. Nem elég elmondani róla, hogy Erdély egyik leghíresebb fürdővárosa, hiszen több ennél. Az sem elegendő, hogy az erdélyi üdülővárosok legfestőibb kisvárosa... ennél is több.

Székelyföld egyik legfiatalabb városa Szováta, melynek nevével együtt emlegetik a sósvizeket, mondhatni világszerte ismerik ezek gyógyhatását. De Szovátáról úgy is beszélhetünk, mint az üdülés, a felszabaditó pihenés városáról, hisz magas hegyeivel, erdeivel, tavaival mintha csakis erre lett volna teremtve. A Medve-tó minden évben hazai és külföldi turisták ezreit csalogatja városunkba, akik a sósvizű tó, valamint a szovátai szabadság élményteli emlékét viszik magukkal.

A vendéglátást az erre szakosodott turisztikai egységek biztosítják, a lakosok vendégszeretetéről pedig mi sem tanúskodik jobban, mint a régi vendégek évente történő visszalátogatása és a turisták számának évről évre történő gyarapodása.

Szováta a folyamatos fejlődés korát éri úgy a turizmus, mint az ipar terén, s e fejlődés gyorsításában, gyarapításában az önkormányzat jelentős részt vállal. A XX. század elején épült, gazdagon díszített villák turistalátványosságnak számítanak, melyek szomszédságában modern épületek sorakoznak. A kezdetiség és fejlődés, a múlt és jelen ötvöződése ez , mely Szováta  város jövőképét sejteti. S egy jövőképpel rendelkező üdülőhelyet bizakodva lehet ajánlani úgy az ide látogató, mint az itt lakók számára.

Tisztelettel köszöntök honlapunkon minden látogatót, remélve, hogy városunk polgárai számára ugyanúgy hasznos információforrásnak bizonyul, mint azok számára, akik turisztikai vagy üzleti céllal keresik fel városunkat.

Fülöp László Zsolt 

polgármester