Szováta Város Önkormányzata
Válasszon nyelvet:
Szováta Város Önkormányzata
Szováta város weboldala
Főút 155. szám, 545500, Szováta +40 265 570 218 sovata@cjmures.ro

POLGÁRMESTERI HIVATAL

HELYI TANÁCS

SZOVÁTA VÁROS

ONLINE SZOLGÁLTATÁSOK

A MEDVE-TÓ KÖRÜLI VÉDETT TERÜLET

KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK

VÁROSI ÚJSÁG

TURISZTIKA

HASZNOS LINKEK

SZOVÁTA TERKEP


Szováta város rövid története

Szováta, székely település

A székelyföld egyik legfiatalabb települése, Szováta 1578-1582 között alakult ki. Első okiratos emlitése 1578 szeptember 13-i dátummal maradt fenn, 1597-ben már mint bejegyzett falu szerepelt. Az első telepesek azok a sóőr családok lehettek, akiket a sóbánya megőrzése céljából telepítettek ide. Első említésük 1578-ban történik, amikor Báthory Kristóf erdélyi vajda kiváltságlevelet ad a szovátai sóbánya őreinek.

Az 1850. évi népszámlálás adatai szerint Szováta járási székhely lakóinak száma 1123 volt, ebből 1036 magyar, 68 román és 18 cigány. A következő években gyorsan szaporodott a falu lakossága. 1869-ben a faluban 326 ház volt, de csak a cseréppel és zsindellyel fedett katolikus temploma, a papilak és Veress József háza emelkedett ki a zsindellyel vagy zsúppal fedett faházak sorából.

1930-ban 3484 lakos élt Szovátán, a II. világháború után ez a szám folyamatosan növekedett, manapság a szovátai összlakosság száma 9800 fő.

Szovátának városi rangra való emelése 1952-ben történt meg, és jelenleg három település tartozik még hozzá : Illyésmező, Kopactanya és Szakadát.

Illyésmező - Szovátához tartozó, attól 5 km távolságra, a Juhod patak völgyében fekvő település, 1861-tól szerepel mint falu.

Kopactanya - Szováta vizétől jobbra, a Kopac hegy oldalában 553 m magasan fekvő tanyai település. Erdőkitermelésben dolgozó munkások telephelyéből alakult ki. Napjainkban a régi portákat egyre inkább hétvégi házak foglalják el, így Kopactanya nemsokára nyaralóteleppé válik.

Szakadát – Szovátától Északi irányban fekvő, ezzel összenőtt jellegzetes sorfalu, mely a Szováta-vize és a Szakadát-patak völgyében, a Bekecs, Cseresznyés és a Kopac-hegy közötti Szovátai medencében fekszik.

Fürdőélet

Annak ellenére, hogy a szovátai sósvizeket már századokkal korábban is használták fürdőzésre, Szováta első, hivatalosan engedélyezett gyógyfürdője az 1872-ben létrehozott híres Géra-fürdő volt. Megalapítója, egyben a szovátai modern fürdő megteremtője Veress József (1817-1889), aki zseniálisan felismerte, hogy a szovátai sós források vize nagy értékű, nem szabad engedni, hogy kihasználatlanul elfolyjon. Egyszerű gazdálkodó ember létére okosan szervezte meg az akkori fürdőéletet, építette ki a fürdőt az akkor országos hírű korondi (árcsói) fürdő mintájára.

A Zoltán-fennsík alján fakadó sós forrás vizét fából készített csatornákkal két hatalmas fakádba vezette, majd onnan a földbe ásott fürdőmedencébe és a kádakhoz. A Géra-fürdő 1876-ban már hivatalosan bejegyzett, engedélyezett fürdő volt. Ekkor magas deszkapalánkkal női és férfi részlegre kettéválasztott nyitott medencéből, továbbá 6 fűzfából kivájt káddal felszerelt kabinból állt. A sós vizet édesvízzel összevegyítették, egy óriási üstben megmelegítették és úgy töltötték a kádakba. A medencében a szovátaiak ingyen fürödhettek.

A Gérában a kezelés rendkivül hatásos volt. Szinte hihetetlen, de 21 féle betegséget gyógyítottak : többek között a reumát, ideggyulladást, idegkimerülést, a méh és függelékeinek betegségeit, az angolkórt, vérszegénységet, a kezdődő érelmeszesedést, de alkalmas volt elhízás kezelésére is.

Veress József a Fekete-tó partján is építkezett, megszervezve ennek fürdésre való felhasználását. 1889-ben történt halálakor a Géra-fürdőn már 28 kabin és 11 kád működött, a Fekete-tó partján 8 „vetkőző fülke” állt és a tó elkerített sekély részében az úszni nem tudók is fürödhettek.

A Géra-fürdő körül csakhamar kialakult az Alsó-telep, megépült egy sor, a helyiségre jellemző jellegzetes stílusú villa, a Petőfi szálló, ezzel szemben a Rákóczi szálló és vendéglő. A Géra-fürdő a századfordulóig virágzott, ekkor Szováta már kiemelkedett a kis, helyi jellegű fürdők sorából.

Az 1875-1881 között kialakult Medve-tó viszonylag hosszú ideig kihasználatlanul várt befektetőre. Sófalvi Illyés Lajos az 1800-as évek végén felismerte, hogy Szováta jövője a Medve-tóban van. 1894-ben tette meg az első lépéseket a Medve-tó körüli fürdő létrehozásához, megszerezve a tó kizárólagos használati jogát saját maga és családja számára. 1901-ben alapította meg hivatalosan Felső Szováta-fürdőt, a következő évben a református egyháztól megvásárolta az Alsó-fürdőt is. A szovátai fürdők egy kézbe kerülésével új lehetőségek nyíltak a település fejlődésében. Ettől kezdve nevezték hivatalosan is Gérának az alsó fürdőt, míg a gyönyörű, sósziklákkal „díszített” környezetben fekvő felső részt Szovátafürdőnek, Fürdőtelepnek vagy Telepnek nevezték.

A fürdő gyors fejlődését elősegítette az 1904-ben épült, a falut a Fürdőteleppel összekötő megyei út és az 1906-ban Parajdig kiépített, Balázsfalváról induló Kis-Küküllő menti vasút. Ugyancsak 1906-ban készült el a telep főutcája és még ugyanabban az évben felépült 6 új villa. 1910-ben a sétányok hossza már meghaladta a 7 km-t, ekkor épült a kitűnő ivóvizet adó Mária-forrás, valamint Sándor János impozáns villája is.

A két világháború között, viszonylag rövid idő alatt, a telep nagyon szépen kiépült, nemzetközi hírűvé vált. Az Illyés-féle fürdővállalatot 1925-ben a Maniu Gyula vezette Nemzeti Parasztpárt vásárolta meg Illyés Lajos örököseitől, és rövidesen megalapították a Szováta Fürdővállalat Részvénytársaságot. Ennek felügyelője, egészségügyi vezetője Dr.Marius Sturza lett. A híres balneológus főorvos Szovátára helyezése a Fürdőtelep fejlődése szempontjából igen fontos esemény volt. Dr. Marius Sturza 1926-1940 között vezette a kezelőbázist, az ő vezetésével építteték fel a Medve-tóra néző teraszos kezelőszalont, újabb fürdőkabinokat, iszapkezelő részleget a Fekete-tó partján, hidroterápiás, irrigációs és fizioterápiás berendezéseket helyeztek üzembe. 1932-ben a fürdőtelepen négy szálloda és 110 villa működött, 1600 szobával, 2600 férőhellyel.

Szovátafürdőnek kitűnő reklámot jelentett az, hogy 1923-1939 között Mária román királyné, II.Károly édesanyjának egyik kedvenc nyaralóhelye lett. A királyné fából készült, zsindellyel fedett kétszintes fürdőkabinja sokáig állt a Medve-tó partján, a Cseresznyés-hegy alatti oldalon.

A második világháború jelentős visszaesést eredményezett a fürdőtelep fejlődésében, ezt követte 1948-ban a Szováta Fürdő RT-t és a magánkézben levő villák államosítása.

A fürdőtelep nyári időszakra korlátozott működése 1954-től vált folyamatossá, kialakult a telep egyrészt kezelést, másrészt pihenést szolgáló kettős profilja. A Medve-tó közelében az 1970-es években épült fel egy összesen 1100 férőhelyes szállodakomplexum (Szováta, Fenyő, Bükk, Mogyorós szállók) és az új kezelőközpont. Az 1980-as évek elején nyílt meg a CASCOM szálló, illetve korszerűsítették a TIVOLI vendéglőt és szállót, valamint ekkor épült a fürdőteleptől 7,5 km-re található sípálya.

Az 1990-es változásokat kovetően Szovátafürdőn is jelentkeztek a piacgazdaságra való áttérés jelei, elindult a magánosítás. Ma már a Medve-tó feletti régi kezelési részlegen kívül két felújított szálló is rendelkezik saját gyógykezelő központtal, meleg sós és édesvizű medencékkel, élményfürdővel, gőzfürdővel, szaunával, fizioterápiás kezelőrészleggel, ahol a legkorszerűbb gépekkel, eszközökkel, módszerekkel dolgoznak.

A Szovátafürdőn végzett gyógykezelés messze földön híressé vált. A helioterm tavak sós vizét, valamint Szováta jellegzetes, igen értékes gyógyiszapját alkalmazzák kezelésre. A fürdőkúrák három irányúak: megelőző kezelés, betegség gyógyítása, valamint az egészség helyreállítása, rehabilitáció.

Szováta-fürdőn a következő balneofizioterápiás módszereket alkalmazzák:
1. sósvíz alkalmazása
2. a szovátai gyógyiszap alkalmazása
3. a fizioterápia különböző formái
4. gyógymasszázs
5. mozgásterápia és gyógytorna

Készült Fekete Árpád, Józsa András, Szőke András, Zepeczaner Jenő: Szováta 1578-1989 (Haáz Rezső Kulturális Egyesület – Székelyudvarhely, 1998), továbbá Józsa András: A Sóvidék és fürdői (Hazanéző Könyvek, 2002), valamint a Szováta turistakalauz (Mark House – s.a.) kötetek alapján.

 

A POLGÁRMESTER ÜZENETE

Szovátát talán nem lehet röviden bemutatni. Nem elég elmondani róla, hogy Erdély egyik leghíresebb fürdővárosa, hiszen több ennél. Az sem elegendő, hogy az erdélyi üdülővárosok legfestőibb kisvárosa... ennél is több.

Székelyföld egyik legfiatalabb városa Szováta, melynek nevével együtt emlegetik a sósvizeket, mondhatni világszerte ismerik ezek gyógyhatását. De Szovátáról úgy is beszélhetünk, mint az üdülés, a felszabaditó pihenés városáról, hisz magas hegyeivel, erdeivel, tavaival mintha csakis erre lett volna teremtve. A Medve-tó minden évben hazai és külföldi turisták ezreit csalogatja városunkba, akik a sósvizű tó, valamint a szovátai szabadság élményteli emlékét viszik magukkal.

A vendéglátást az erre szakosodott turisztikai egységek biztosítják, a lakosok vendégszeretetéről pedig mi sem tanúskodik jobban, mint a régi vendégek évente történő visszalátogatása és a turisták számának évről évre történő gyarapodása.

Szováta a folyamatos fejlődés korát éri úgy a turizmus, mint az ipar terén, s e fejlődés gyorsításában, gyarapításában az önkormányzat jelentős részt vállal. A XX. század elején épült, gazdagon díszített villák turistalátványosságnak számítanak, melyek szomszédságában modern épületek sorakoznak. A kezdetiség és fejlődés, a múlt és jelen ötvöződése ez , mely Szováta  város jövőképét sejteti. S egy jövőképpel rendelkező üdülőhelyet bizakodva lehet ajánlani úgy az ide látogató, mint az itt lakók számára.

Tisztelettel köszöntök honlapunkon minden látogatót, remélve, hogy városunk polgárai számára ugyanúgy hasznos információforrásnak bizonyul, mint azok számára, akik turisztikai vagy üzleti céllal keresik fel városunkat.

Fülöp László Zsolt 

polgármester