Szováta Város Önkormányzata
Válasszon nyelvet:
Szováta Város Önkormányzata
Szováta város weboldala
Főút 155. szám, 545500, Szováta +40 265 570 218 sovata@cjmures.ro

POLGÁRMESTERI HIVATAL

HELYI TANÁCS

SZOVÁTA VÁROS

ONLINE SZOLGÁLTATÁSOK

A MEDVE-TÓ KÖRÜLI VÉDETT TERÜLET

KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK

VÁROSI ÚJSÁG

TURISZTIKA

HASZNOS LINKEK

SZOVÁTA TERKEP


Általános bemutató

A „Medve-tó és a sós sziklák erdőségei ” természetvédelmi terület országos érdekeltségű védett területként szerepel az 5/2000-es törvény (az Országos Területrendészeti Terv jóváhagyásáról szóló törvény, III. szakasz, Védett területek fejezet) értelmében.

A rezervátum fő értékei a szovátai sós tavak, illetve az őket körülölelő sós sziklák talaján található erdők ( évszázados faállomány) – ezek védelmét, megőrzését hivatott biztosítani. Összterülete 79 hektár, ebből 73,3 ha erdő és 5,7 ha a sós tavak felszíne. A védett terület a Szovátai Polgármesteri Hivatal, valamint a Maros Megyei Erdészeti igazgatóság védnöksége alatt áll.

NÖVÉNYVILÁG

A szovátai sómasszívumot egy-két méter vastag agyagos talajok és agyagos homokkövek borítják. A világ bármely táján a sós felszínek többnyire kopárak, illetve gyér, sótűrő (halofita) növényzettel borítottak.

A helyi növényvilág különös érdekessége, hogy hiányoznak illetve ritkán fordulnak elő a halofita, sótűrő növények és a sóréteg feletti vékony talajrétegben vastagtörzsű, magas fák gyökerei kapaszkodnak. A sós tavakat körülvevő ővszázados erdőkben előforduló leggyakoribb fafajok a bükk (Fagus silvatica), gyertyán (Carpinus betulus), tölgy (Quercus robur, Quercus petraea). Ugyanakkor megtalálhatóak a lucfenyő (Picea excelsa), erdei és feketefenyő (Pinus silvestris, Pinus nigra), vörösfenyő(Larix decidua ssp.carpatica – védett), tiszafa (Taxus baccata – védett), madárcseresznye (Cerasus avium), rezgőnyár (Populus tremula), vadalma (Malus silvestris), som (Cornus mas), galagonya (Crataegus monogyna), mezei juhar (Acet campestre), kőris (Fraxinus excelsior), mogyoró (Corzlus avellana), erdei iszalag (Clematis vitalba) és a borostyán (Hedera helix).

Meglepően gazdag az erdők fűnemű növényzete is, a széles körben elterjedt füvek, virágok mellett jelen van néhány ritka és védett faj is:

  1. Zergeboglár (Trollius europaeus) – a népiesen Rapsóné rózsájának nevezett, a jégkorszakból fennmaradt relictum (maradvány) növény.

  2. Orvosi angyalgyökér (Angelica archangelica) – 700-1700 m tengerszint feletti magasságon élő, ernyős virágzatú fűszer- és gyógynövény.

  3. Kockás liliom (Fritillaria meleagris) – májusban nyíló, vörösesbarna, sakktáblaszerűen foltos virág.

  4. Csillagos, keskenylevelű nárcisz (Narcissus stellaris) – a kedvelt virágot többen is termesztik háztáji virágoskertekben, általában összetévesztik az eredeti kerti fehér nárcisszal (Narcissus poeticus).

  5. Boldogasszony papucsa, kisasszonypapucs (Cypripedium calceolus) – a kosborfélékhez tartozó, igen ritka virág.

ÁLLATVILÁG

Szováta állatvilága is sokszínű, fajokban gazdag. A törvényesen védetté nyilvánított állatfajokból megemlítendőek az erdei sikló (Elaphe longissima), haragos sikló (Coluber jugularis), rézsikló (Coronella austriaca), siketfajd (Tetrao urogallus), nyírfajd (Lyrurus tetrix), fehér gólya (Ciconia ciconia/alba), uhu (Bubo bubo), gyöngybagoly (Tyto alba guttata), vándorsólyom (Falco peregrinus), szirtisas (Aquila chrysaetos), parlagi sas (Aquila heliaca), holló (Corvus corax), hajnalmadár (Tichodroma muraria), mezei görény (Mustela eversmanni), kárpáti hiúz (Lynx lynx), kárpáti medve (Ursus arctos).

SÓS TAVAK

Medve- tó

Szováta legfontosabb állóvize, egyben Európa legnagyobb heliotermális tava, a Medve-tó 1875-ben keletkezett egy meteorológiai, geológiai és hidrológiai eseménysorozat következményeként. A tó helyén egykor a Pálné-gödre néven ismert lesüllyedt karsztmező terült el, közepén tátongó ponor (víznyelő sóüreg) nyelte el a mezőt átszelő Körös-Toplica patak vizét. A Medve-tó kialakulási folyamata a ponor eldugulásával vette kezdetét – a felgyülemlő víz hamarosan átformálta szűkebb környezetét, feloldva a környező sósziklákat, így 1879-ben egy sziklaomlás után az Aranybánya patak is a az új tóba torkollott, tovább duzzasztva azt. Kiterített medvebőrre emlékeztető alakja után a Medve-tó elnevezést nyerte. 

A tó jelenlegi felülete 40.235 m2, átlagos mélysége 10 m, legmélyebb pontja dél-nyugat irányban 18,4 m. Vizének sókoncentrációja mélységtől függően változik: míg a felszínen (0-2 m mélységig) kb. 100 g/l, a fenék közelében a 300 g/l értéket is eléri. 

 A heliotermia jelenségére 1901-ben találtak magyarázatot: a sósvizű tó fölött átfolyó édesvizű patakocskáknak köszönhetően a tó felszínén pár centis édesvíz réteg alakul ki, ami megakadályozza a nap által felmelegített, de nagyobb sűrűségű sósvízréteg felszínre emelkedését és lehűlését. Így a 0,5-2 m mélységben található vízréteg néhány hónap alatt 50-60 C o-ra is felmelegedhet. A legnagyobb hőmérsékleti értékeket a fürdőidény kezdetén mérik, az idény végére az intenzív fürdőzés következtében a tó hőmérséklete általában 25-30 C o-ra csökken. 

Mogyorósi-tó

A Mogyorósi-tó az 1870-es években alakult ki, amikor a Medve-tó teljes feltelése után a kiömlő vízfölösleg elöntötte a tótól 60 m távolságban DNy-ra fekvő sóaknát, amely egykor Nyárádmagyarós falu sókitermelő helye volt – innen ered a tó elnevezése is. Terjedelme 3670 m2, legnagyobb mélysége 7,4 m, a víz hőmérséklete és sótartalma is kisebb mint a Medve-tóé. A tó vizét a Sós patak vezeti le a Szép völgyön és Sósárkon keresztül a Szováta patakába.

Vörös és Zöld- tó

A Vörös és Zöld tavak a Medve-tóval egyidejűleg alakultak ki, annak oldalnyúlványaiként. E sekély tavak (1,8 m) alját vastag, nagy kálcium- és vasszulfát-tartalmú iszapréteg borítja, vízfölöslegük a Medve-tóba ömlik. A fordított S alakú, 1600 m2 területű Vörös-tó nevét a vízben tömegesen előforduló vöröses színű sóféregről (Artemia Salina – alacsonyrendű rák) kapta.

Rigó-tó

A Rigó-tó az 1950-es években nyerte el mai alakját és kiterjedését. Felülete 1438 m2, legnagyobb mélysége 1,7 m. A tó fölötti erdőben a mára elposványosodott Kígyós-tó maradványai találhatók, amely a 30-as években a Medve-tó után a fürdő második legnagyobb tavának számított. A Kígyós-tóból kiinduló patakocska völgyében alakult ki a Rigó-tó, melynek vízfölöslegét a Sósárok vezeti le.

Piroska-tó

A Piroska-tó egy nagy kiterjedésű dolina közepén jött létre, amely a sókarszt jelenség következtében a XX. század 80-as éveiben lényeges módosulásokat szenvedett. Sótartalma nagyon alacsony, lényegében édesvizűnek tekinthető- halak is élnek benne. Hóolvadáskor illetve nagyobb esőzésekkor vize a Medve-tóba ömlött, felkavarva azt, ezért szükségessé vált részleges lecsapolása, így jelenlegi területe 2300 m2.

SÓSZIKLÁK

A csipkés felszínű sósziklák már a XIX század óta turisztikai látványosságnak számítanak. A kősó a geológiai harmadkorban az Erdélyi medencét borító tengerből keletkezett. A rárakódott rétegek nyomásának eredmenyeként a só képlékennyé vált, majd a neogén korban (kb. 20 millió éve) vulkáni tevékenységek, földrengések hatására felgyűrődött, helyenként a felszínre bukkant, és az időjárási tényezők behatása alatt állandó átalakulásban van.

Orbán Balázs így ír A Székelyföld leírása című munkájában: “...csudás idomú sósziklák vesznek körül, mint jeges tengernek úszó jégtömegei, amott szép lombos erdő közül más sószálak emelkednek del, mint elrejtett imaházak felívelő tornyai, odább díszgúla idomú alakok, mintha Heliopolisz kertjeibe tévedezne az utas, ím ismét másik a nap sugaraiba tündöklő tó mellett nagy tömegű átlátszó sószikla emelkedik, mintha Svájc jégcsúcsai lennének idevarázsolva...”.

A fürdő legszebb sósziklái a Piroska-tó völgyében, illetve Vörös és Zöld tavak mellett találhatóak.

A POLGÁRMESTER ÜZENETE

Szovátát talán nem lehet röviden bemutatni. Nem elég elmondani róla, hogy Erdély egyik leghíresebb fürdővárosa, hiszen több ennél. Az sem elegendő, hogy az erdélyi üdülővárosok legfestőibb kisvárosa... ennél is több.

Székelyföld egyik legfiatalabb városa Szováta, melynek nevével együtt emlegetik a sósvizeket, mondhatni világszerte ismerik ezek gyógyhatását. De Szovátáról úgy is beszélhetünk, mint az üdülés, a felszabaditó pihenés városáról, hisz magas hegyeivel, erdeivel, tavaival mintha csakis erre lett volna teremtve. A Medve-tó minden évben hazai és külföldi turisták ezreit csalogatja városunkba, akik a sósvizű tó, valamint a szovátai szabadság élményteli emlékét viszik magukkal.

A vendéglátást az erre szakosodott turisztikai egységek biztosítják, a lakosok vendégszeretetéről pedig mi sem tanúskodik jobban, mint a régi vendégek évente történő visszalátogatása és a turisták számának évről évre történő gyarapodása.

Szováta a folyamatos fejlődés korát éri úgy a turizmus, mint az ipar terén, s e fejlődés gyorsításában, gyarapításában az önkormányzat jelentős részt vállal. A XX. század elején épült, gazdagon díszített villák turistalátványosságnak számítanak, melyek szomszédságában modern épületek sorakoznak. A kezdetiség és fejlődés, a múlt és jelen ötvöződése ez , mely Szováta  város jövőképét sejteti. S egy jövőképpel rendelkező üdülőhelyet bizakodva lehet ajánlani úgy az ide látogató, mint az itt lakók számára.

Tisztelettel köszöntök honlapunkon minden látogatót, remélve, hogy városunk polgárai számára ugyanúgy hasznos információforrásnak bizonyul, mint azok számára, akik turisztikai vagy üzleti céllal keresik fel városunkat.

Fülöp László Zsolt 

polgármester