A város fekvése
Szováta, az európai hírű üdülőváros, Maros megye keleti határán, a megyeszékhely Marosvásárhelytől 60 km-re fekszik. Vasúton és műúton is megközelíthető, Marosvásárhely felől az E60-as illetve 13A műutakon, vasúton az 1906-ban Parajdig kiépített vonalon lehet Balázsfalvától Dicsőszentmárton és Edőszentgyörgy érintésével Szovátára jutni.
Domborzata
Szováta a Keleti-Kárpátok vulkánikus vonulatához tartozó Görgényi–havasok Nyugati lábainál, a Mezőhavas (1777 m) alatti kis kontakt medencében, a tengerszint felett 436-610 m magasan terül el. Domborzatát egy kis medence és az azt körülölelő, erdőkkel borított festői szépségű hegyek, dombok alkotják. A szovátai medencét Keleten a Kápolnás-hegy (715 m), Délen a Siklódkő (1028 m), Nyugaton a Bekecs (1078 m), Észak, Észak-Keleten a Kopac (651 m) és Cseresznyés (956 m) hegyek koszorúja övezi.
Ezek egy része a Mezőhavas előhegyeihez tartozik. Nem mindennapi látvány a Görgényi–havasok 5-6 km átmérőjű kalderája (katlanszerű, sekély bemélyedése, kiszélesedett krátere), amelyet az erózió felszabdalt, és ma csodaszép hegycsúcsok veszik körül : Nagy-Mezőhavas (1777 m), Kis-Mezőhavas(1733 m), Nagyág–tető (1723 m), Tyúkos (1680 m), Tatárka (Tatárkő 1690 m). Felejthetelen látvány a kaldera alján csobogó Székely–patak is.
A Mezőhavasról a Szovátai-medence felé haladva a látogató festői szépségű tájakban, erdős hegyekben gyönyörködhet. Szováta vize völgyét övezi Felső–Kaca vagy Havas-Kaca (1275 m ), Alsó-Kaca ( 1025 m) és a Cseresznyéshegy (956m), májusban virágzó vadcseresznyefákkal.
Lennebb a Szakadár-bérc (815m), végül Kopac (553-651m) tájai láthatók. A Sebes völgyének vidékén csodaszép eróziós andezit formáció, az Asztal-kő (1596m), lennebb a Cserepes–kő(1519m) látható, a Dürgőházzal és az Ezüst–forrással. Tovább haladva a Tekeres ( Tekerős) Juhod és a Hideg-Juhod völgyében István–bércének (1390m) szépségét csodálhatjuk. A Bekecs-csúcsa (1078 m) alatt a történelmi nevezetességű Veszélymező húzódik, majd a Rozsdás hegy (1008 m) és a Rostád éle (885 m) vezet le a Szovátai-medencébe.
A Siklódkő (1028m) alját a Kis –Küküllőt kisérő Vízerdeje teszi széppé, sok ritka növénnyel, kedves tavaszi virággal. A Kápolnás hegy (715m) Déli nyúlványa, a Nyugati oldalán levő fekete fenyővel borított Tyúkász domb(569m). A Szovátai medence a pliocén és a pleisztocén időszakban kezdett kialakulni, ebben a folyamatban nagy szerepet játszott a folyóvízi erózió.
Vízrajza
Szováta vízhálózatát a bővizű sós források, a Görgényi havasokhoz tartozó hegyekből eredő folyóvizek és a csodálatosan szép dolina tavak alkotják.
A Parajd környékén fellelhető 129 sós forrás közül 40 a szovátai Sósárokban található. E forrásoknak értékes hatóanyagokban gazdag vize teljesen kihasználatlan. A szovátai patakok, folyócskák a Kis-Küküllő felső folyásának a vízgyűjtő területéhez tartoznak. A Kis–Küküllő nagy ágának a forrása a Bucsin tető(1287m) közelében, a műút mellett található.
A város három legjelentősebb folyóvize : a Mezőhavasból eredő, mintegy 30 km hosszú Szováta vize, a 18 km hosszú Sebes-pataka és a 17 km hosszú Juhod patak, mindezek Szováta Déli határrészén ömlenek a Kis-Küküllőbe.
Említésre méltók a Kőrös-Toplita és Aranybánya patakok, amelyek kulcsszerepet játszottak úgy a Medve-tó mint a heliotermia jelenségének kialakulásában.
Szováta ma létező sós tavai : Medve tó, Mogyorósi tó, Fekete tó, Rigó tó, Vörös és Zöld tavak. Édesvizű tó a Medve tó szomszédságában található Piroska tó, amelyben halak is élnek. Az egykor jelentős méretű Kígyós tó medre mára feltelt és maga a tó elmocsarasodott.
Éghajlat
Szováta éghajlata mérsékelten szárazföldi, rendkívül kedvező mikroklímával. A kiterjedt erdőségek jótékony hatása érezhető – az oxigénben és negatív ionokban gazdag, gyantás, enyhén sós levegő a beteg emberek valóságos szanatóriuma, de a csupán pihenést, üdülést keresőket is felfrissíti, felélénkíti. Az erdő mindezek mellett az árvizek megelőzésének, a talajvíz megőrzésének, a csapadék egyenletes eloszlatásának is kitűnő közege. A napsütéses órák száma 1600-1850, míg a csapadék évi mennyisége 730-750mm. Az évi középhőmérséklet +8,2 0C, Augusztus és Január a legmelegebb illetve leghidegebb hónapok.
Szováta a szélcsendes településekhez tartozik, a szeles napok száma viszonylag kevés (átlagosan 113 ) a szovátai medencét körülvevő erdős hegyeknek köszönhetően. Az uralkodó szél Nyugat, Délnyugati irányú, 35 km/óra illetve ennél nagyobb erősségű szél ritkán, legfennebb kilenc-tíz napon át érezhető.
Lakosság
A Maros megyei Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010 július 1-én Szováta lakossága 9880 fő volt, ebből 25%-ot tett ki a 0-19 év közötti lakosok száma, 58% a munkaképes korú lakosság aránya, 17% a nyugdíjas korúak aránya.
A település etnikai összetétele a 2002-es népszámlálás adatai szerint : a lakosság 90,1 % -a magyar, 7,82 % román, a fennmaradó 2,08 % roma nemzetiségű.